Kezdés

A 2010-es önkormányzati választásokat követően megalakultak a képviselőtestületek és helyben létrejöttek a képviselőtestületek munkáját támogató régi-új bizottsági struktúrák is. Ellenzéki párt delegáltjaként, külső bizottsági tagként fogok részt venni az egyik budapesti kerület humán bizottságának munkájában. Nem annyira lényeges, hogy melyik kerületben is vagyunk, vagy hogy melyik párt delegáltjaként dolgozom, aki nagyon kíváncsi erre, úgyis rájön hamar. (Egyébként hamarosan beindítunk egy interaktív portált, ennek lesz célja biztosítani a választott képviselők és a delegáltak munkájának átláthatóságát, lehetőséget adni a választóknak a naprakész informálódásra és véleményük becsatornázására - én is ott fogok tudósítani az aprómunkáról.) Ezzel a bloggal azonban más a célom. Nem az ülések hiteles tudósítására törekszem, nem az ügyek naprakész, pontos követéséről lesz itt szó; a blogot sokkal inkább (állametnográfiai) terepnaplónak szánom, ahova lejegyzem az - olykor szubjektív - megfigyeléseimet, ahol eltöprengve egy-egy jelentősnek tűnő epizódon beszámolok arról, hogy a bizottsági munkán keresztül mit értettem meg az önkormányzatok világából: hogy milyen belső viszonyok, normák alakítják a képviselőtestület működését, hogyan dolgozik az apparátus, és persze hogy mindez hogyan csapódik le a kerület lakóin. Olykor anekdotikus stílusban, néha talán cinikusan, máskor nyers terepnapló formájában - majd kialakul. A küszöbről figyelek, de bele is beszélek: szavazati és hozzászólási joggal ülök majd a bizottságban, ahol elsősorban szakértőként számítanak rám, és talán a többiekhez képest kevésbé tekintenek rám politikai alkupartnerként.

Talán jobban megérthető a nézőpontom, ha hozzáteszem azt, hogy "civilben" szociológiát végeztem, és az elmúlt években főként politikai szociológiai és oktatásszociológiai témájú akadémiai kutatásokban dolgoztam. Amit ma az önkormányzatok világáról tudok, azt képviselőkkel és az önkormányzati apparátussal készített interjúkból vagy az önkormányzati dokumentumok olvasgatása során szedtem össze. (És amit gondolok... hát az meg úgyis ki fog derülni szépen lassan...) Valószínűleg emiatt is esett rám a párttagok választása, amikor kiderült, hogy külső tagot delegálhatnak a bizottságba. Ambíciózus elképzelésnek tűnhet, mégis azt tervezem, hogy néhány bejegyzést angolul is megírok, ezzel is szeretném blogoló önmagamat egy olyan perspektíva kidolgozása felé terelni, ami megvilágító erejű lehet azoknak is, akiket szimplán a közügyek állása-folyása (háttere, félresiklása, az ügyintézés diszfunkciói, stb.) érdekel, szóval hogy hol is tart a lokális demokrácia, az önkormányzatiság ma Kelet-Európában.

A politikai környezet a kerületben nagyon hasonló ahhoz a szereposztáshoz, ami az ország legtöbb képviselőtestületére  2010. októberétől jellemző. Itt a viszonylag kis képviselőtestületben a Fidesznek elsöprő, kétharmados többsége van. A korábbi szocialista vezetés korrupciós ügyeitől, a kerületi ingatlanpanamáktól évek óta hangos volt az országos sajtó, a Fidesz tehát kvázi kegyelmi állapotból indul a ciklusban (noha ott ül a testületben a régi gárda is, akiknek hallgatólagos beleegyezésével történt minden, még ha erről kevésbé cikkezett is a sajtó): bármit megtehet, és mindig visszamutogathat, takarózhat a szocialisták sötétségével.

A következő (számomra első) biztottsági ülés nov. 23-án kedden lesz.